A Szegedi Tudományegyetem és a Nagyváradi Egyetem közös, 2012 májusában indult projektjének (Azonosító: HURO/1001/194/2.2.2; HUROTHERM, Cím: „Cross border reservoir research towards sustainable use of geothermal energy”) az volt a célja, hogy megbízható hévíz-földtani alapadatok feltárásával és egy komplex hidrodinamikai modell kidolgozásával megalapozza a kiváló geotermikus adottságokkal rendelkező magyar – román határ menti régióban a közepes és magas entalpiájú hő-, és energiatermelő rendszerek kiépítését és hosszú távú fenntarthatóságát.
Ennek geológiai hátterét a Biharkeresztes-Nagyvárad térségében található felső-pannóniai korú homokkövek, valamint a mezozoós, karbonátos kőzetek hévízadó képződményei biztosítják. Ezen képződmények a magyar-román határon átnyúló közös rezervoárba tartoznak.
Jelenleg a magyar-román határmenti régióban a geotermikus energia kiaknázása gyakorlatilag koncepció nélkül folyik. A zömében mezőgazdasági és balneológiai felhasználók ritkán kommunikálnak egymással, a lefűtött, még jelentős hőtartalmú termálvizek legtöbbször felszíni elvezetésre kerülnek. A kitermelés koordinálatlan, a fűtési rendszerek gyakran indokolatlanul alacsony hatékonyságúak, összességében a termálvíz készletek pazarlása folyik.
E folyamatok eredményeként a magyar-román határ menti régiót érintő egyik legfontosabb feladat a termálvíz kitermelés környezetvédelmileg is fenntartható koncepciójának kidolgozása.
A kutatási projekt és egyben a vázolt probléma megoldásának első lépése a kitermelni kívánt hévíz rezervoárok alaptulajdonságainak pontos megismerése volt. Fontos volt megtudni, hogy a régióban adott mélységekben milyen hőmérsékletű és mennyi termálvíz termelhető ki biztonságosan. További feladat volt a rezervoárok hidrodinamikai és geokémiai tulajdonságainak meghatározása, ugyanis csak e paraméterek ismeretében határolhatóak le az egyes vízkivételek pontos hatásterületei.
Mivel a határ menti rezervoár geológiailag mindkét ország területére benyúlik, ezért a fent vázolt feladatok elvégzése is csak partnerségben volt elképzelhető, így a szakmai feladatokat a Szegedi Tudományegyetem és a Nagyváradi Egyetem közösen bonyolította le. A kutatási projekt vezetője a Szegedi Tudományegyetem, a szakmai irányítást az SZTE-TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékének, Hidrogeológia és Geotermia kutatócsoportja végezte. A kutatócsoport tagjai több mint tíz éve vesznek részt dél-alföldi geotermikus kutatásokban, és kaszkád rendszerű geotermikus rendszerek tervezésében, kivitelezésében.
Kutatás eredményeként:
Létrejött egy egységes geotermikus adatbázis az Nagyvárad-Biharkeresztes térségében található román-magyar, közös hévíz rezervoár állapotáról;
Elkészült egy új, valós adatokon és nem becsült értékeken nyugvó hidrodinamikai modell az érintett magyar-román határszakaszra vonatkozóan;
Elkészült a térség monitoring rendszerének elvi terve, a jövőben kiépítésre kerülő geotermikus létesítmények hatásainak folyamatosan követhetőségének érdekében;
Kidolgozásra került a Nagyváradi Egyetem geotermikus fűtési rendszerének előzetes megvalósíthatósági tanulmánya;
Kijelölésre került a magyar területen egy potenciális ORC erőmű helye, illetve elkészült annak elő-megvalósíthatósági tanulmánya;
A modellszámítások alapján megadhatóvá váltak a térségben tervezés alatt álló kaszkád rendszerek hatásterületei és a közös rezervoárra gyakorolt hatásai;
Az elkészített hévíz-rezervoár modell segítségével tervezhetővé, kontrollálhatóvá és környezetvédelmileg hosszú távon is fenntarthatóvá válhat a terület termálvíz felhasználása;
Lehetővé válhat, hogy energiapolitikai, gazdasági és környezetvédelmi szempontoknak leginkább megfelelő geotermikus energia-hasznosítási módok és technológiák kerüljenek kiválasztásra;
A geotermikus rendszerek létrehozásában és a központi támogatásában részt vevő döntéshozók most már pontos információk birtokában koordinálhatják a további fejlesztéseket a jövőben.
Összességében a HUROTHERM kutatás aktuális probléma megoldására irányult, és a tudományos érték mellett konkrét, gyakorlatban is nélkülözhetetlen információkat szolgáltatott. A projekten mintegy 30 fős kutatói gárda dolgozott, a feladatok elvégzésébe fiatal szakemberek és PhD hallgatók is bevonásra kerültek. A kutatás 2013 október végével zárul.
Hozzászólások